Kedves Testvérek! ÉN, DONÁTA, az UR-nak és a SZŰZ MÁRIÁNAK szolgálója, most ráöntöm rátök azt a áldást, amelyet rám bocsájtott az MINDENSÉG URÁNAK és a ISTEN ANYJÁNAK! Csak akkor tudtok elválni önmagatok szeretete alól, ha erőszakot tesztek magatokon, s így nőhetetek a ISTENNEK Igazi Szeretetében! Az az lélek, amely önbizalommal van teljesedve... amely önismerettel lenyűgözött; soha nem fogja elérni a 'Teljességgel Való Szeretett' és a 'Teljességgel Való Elválást' önmagától. Az alázatos lélek éhezik, azaz; az a lélek, amely nem harcol és nem dolgozik saját lelki fejlődésén, magában vágva azt a kötődést, ami a világ dolgaihoz, teremtményekhez és önmaga felé fűzi.
Ez a lélek lelkileg éhez; mert nem fogja kapni az áldásos Kezeket, amelyeket csak azoknak adnak, akik együttműködnek az Égi Atyával. Gyöngyök nem dobhatók kutyákra és Isteni Áldás nem adható azoknak, akik nem törekszenek a UR-nak Kezeivel együttműködni s így nőjenek a szentség útján. Keressetek mindig többet, fáradjatok le az önmagat szerető savanyú kelesztől, hogy végül benned legyen a Jó Kenyér Igazi Szeretetének UR-nak; hogy ez a kenyer megelégítse nem csak éhségeteket, hanem sok lélek lelkileg éhező szomjúságát is, akik ismerni akarnak az Igazi Szeretetét az UR-nak, valóban szeressék őt; hogy végül megmenthetik magukat és megszentségteljesedjenek. ÉN, DONÁTA, ígéretek mindennap imádkozni tiért a Trónus előtt az UR-nak és a ISTEN ANYJÁNAK; hogy ezt a nagy Kezeket kapjátok! Béke jelét adom, kedves barátom. Béke legyen mindenkivel!"